Egy érdekes tény az emberekről...

Ahogy a címből is észrevehettétek nem az új résszel jelentkezem. Nem tudom lesz-e időm azt megírni, de ezt mindenképpen elakartam nektek regélni.

Van egy lány az osztályunkba, aki valamikor elég érdekeseket mondott rólam a fülem hallatára, mintha ott se lennék. Elég sok sértés is elhangzott. Nem is úgy mondom inkább, hogy sok sértés, hanem hogy csak az hangzott el. Mindazért, mert egyik reggel nem köszöntem neki. Nem tudom, én nem láttam. Őszintén megmondva eléggé el voltam gondolkodva abban az időpontban. Erre olyanokat mondott rólam, hogy flegma vagyok, kihasználom a barátnőmet és, hogy nélkülem a barátnőmnek sokkal jobb lenne. Nem használom ki a barátnőmet és nem is mondom azt, hogy ne beszéljen senkivel vagy ilyesmi. Egy szóval nem korlátozom abban, hogy mással is barátkozzon. Én nem vagyok egy könnyen megnyíló típus, sőt elég zárkózott is vagyok. Nem szoktam sokat beszélni az emberekkel, csak azokkal, akikkel nagyon jóban vagyok. Nincs sok barátnőm, de azok a barátságok nagyon erősek. 

Azt nem értem az emberekben, hogy mért kell megsérteni a másik embert. Nem értem mért nem gondolják át azt, hogy mit mondanak, mielőtt kimondják. Én is mondhattam volna rá dolgokat, de nem tettem, mert tudom, hogy biztos rosszul esne neki. 

Most pénteken is ugyanezzel a lánnyal történt egy esetem. Fel vagyok mentve tesiből ezért az öltözőben ültem. Erre bejön ez a csaj és elújságolja, hogy beszélgetett a barátnőmmel erről meg arról. Aztán megkérdezte, hogy féltékeny vagyok-e. Azt válaszoltam, hogy nem, mert nem vagyok egy olyan típus. Mint már fenn is említettem nem tiltom meg, hogy beszélgessen más emberekkel a barátnőm. Hát erre mi történik? Elkezd ordibálni a barátnőmnek, hogy féltékeny vagyok a lányra, hogy beszélgetett vele. Most kérdem én tőletek: ennek mi értelme van? Most hozzá vághattam volna a fejéhez, hogy te meg hülye vagy, de nem tettem, mert nem vagyok ilyen ember. Nem sértek meg embereket csak azért, mert ők képesek rá.

Erre mondtam én unokatesómnak, hogy nekem is vannak érzéseim és kár, hogy ezt nem veszi sok ember figyelembe.

Tehát összegezve elég érdekes, hogy nem gondolnak bele a tetteikbe. Most nem az, hogy emiatt rossz hangulatom lett, mert meg van az a jó tulajdonságom, hogy nem veszem fel az ilyeneket. Tény és való, hogy szarul esett, de mindegy nem adom meg neki azt, hogy ezt lássa rajtam.