2013. nov. 10.

19.rész

Meg is hoztam az új részt. Remélem mindenki izgatottan várta. Sajnálom a késést, de sok problémám volt, van, de szorítottam időt, hogy megírjam nektek. Jó olvasást hozzá!

*Visszatekintés*
Éppen tv-t néztünk, amikor valaki bejött az ajtón. Furcsán néztem Jakere, de nem rám figyelt.

- Szia.......
*Visszatekintés vége*

Ailen szemszöge:
(nem találtam jobb képet)
- Szia, Apa!- Apa? Apának szólította valaki Jaket? - Képzeld..... - elhallgatott mikor belépve a szobába meglátott engem és kikerekedett szemekkel bámult rám. Én sem tettem másként. Jake gyereke nem más volt, mint Örs, kit a parkban ismertem meg. - Ailen? - kérdezte döbbenten.
- Örs? - kérdeztem én is ugyan olyan döbbent hangon.
- Ti ismeritek egymást? - szólt közbe összezavarodva Jake.
- Igen, a parkban találkoztunk. - segítette ki az apját Örs.
- Nem is mondtad, hogy van gyereked. - néztem Jakere.
- Nem került szóba. - védekezett Jake feltartott kezekkel. Én csak a fejemet ráztam nem tetszésem jeléül. 
- Elmegyek, összeütök valami ehetőt. - tápászkodtam fel. - Örs te is maradsz? - fordultam a gyerek felé.
- Igen, köszönöm. - mosolygott rám hálásan és helyet foglalt apja mellet a kanapén ezzel elfoglalva az én helyem. A konyhába mentem és azon gondolkodtam mit is tudnék csinálni. Megnéztem milyen alapanyagok vannak a konyhába. A szekrényeket nyitogattam és a hűtőbe is benéztem. Végül sajtos tészta mellet döntöttem. Elővettem a hozzávalókat:  főzőtejszín,  sajt,  sonka,  bors, fokhagymasó, majoránna, szerecsendió, tészta. Lereszeltem a sajtot. A sonkát megpirítotamm egy kis olajon. Rátettem az összezúzott fokhagymát, és kb. 1 percig pirítottam tovább. Utána ráöntöm a főzőtejszínt és a fűszereket, és megvártam, amíg felforr. Ezután beleszórtam a sajtot. A végén összeöntöttem a tésztával. Ezután csináltam mini csokoládé bombát is, amit én nagyon szeretek és gyorsan összedobható.
 

- Gyertek, kész a kaja. - kiabáltam a fiúknak.
- Mit eszünk? - kérdezte Jake.
- Sajtos tészta és desszertnek csokoládé bomba. - soroltam miközben helyet foglaltak. Szedtem nekik a főételből aztán én is helyet foglaltam.
- Nagyon fonom lett! - dicsért meg Örs.
- Köszönöm, nem volt nehéz. - szerénykedtem. Jake a fiához fordult.
- Ailen remekül főz. - közölte a tényt. Ezután csendben fogyasztottuk a vacsoránkat. Mikor befejeztük kiöntöttem a szuflé formákból a süteményt és tálaltam is.
- Ailen, ez gyönyörű. - lelkesedett apja-fia.
- Köszönöm, semmiség. - mondtam és én is neki álltam enni a finomságot.
- Ez isteni! - kiáltott fel teli szájjal Örs.
- Fiam, ne beszélj teli szájjal! - szólt rá apja.
- Bocsi, de tényleg nagyon finom lett. - mondta miután lenyelte a falatot.
- Köszi. - köszöntem meg ismételten.

Befejeztünk az étkezést leültünk a nappaliban. Én a fotelban foglaltam helyet, fiúk meg a kanapén. 
- Tehááááát. - húzta el Jake. - Elmesélitek pontosan hogyan találkoztatok? - kérte. Egymásra néztünk és Örsi bólintott egyet, hogy nyugodtan mondjam én.
- Jó. Elivel a parkban ültünk, amikor a fiad a szemünk előtt esett el. Elláttam a sebét és tovább is engedtem.
- Akkor lettetek ilyen jóban? - kérdezte.
- Nem. Utána megint találkoztunk ugyan ott. Akkor megvigasztalt és tanácsot is adott nekem. - folytattam.
- Ilyen ügyes, nagy fiam van? - nézett büszkén fiára.
- Bizony. - helyeseltem. Ekkor megcsörrent a telefonom és kivéve zsebemből fel is vettem.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. - sikított bele Eli barátnőm a telefonba. Én eltartottam magamtól, mert elég fülsüketítő volt. Letakarva a telefont így szóltam Jakehez és Örshöz: 
- Bocs, Eli az. - mondtam és felállva a lépcső felé vonultam.
- Neked is, szia Eli. - köszöntem. - Köszönöm, jól vagyok, csak a fülem fáj.
- Bocsiii. - húzta el. - De olyan boldog vagyok.
- Na, mesélj! - heveredtem le az ágyamra.
- Mark megcsókolt. - mondta boldogan.
- Ez remek hír Liz! - kiáltottam fel izgatottan.
- Tudom! Holnap megyünk randizni. - mondta.
- Hova mentek? Tudod, már mit veszel fel? Mikor mentek? - bombáztam kérdéseimmel, amin jót nevetett.
- Nem tudom, nem és ebédelni visz. - sorolta a válaszokat még mindig kuncogva.
- Akkor holnap reggel megyek és kiválasztjuk! - mondtam ellent mondást nem tűrő hangon.
- Oké, oké. - egyezett bele, bár szerintem erre is akart megkérni.
- Mesélj, hogy történt! - utasítottam izgatottan. Ő hallgatva rám mesélni kezdett.

- Képzeljétek! Mark és Eli holnap randizni mennek. - ültem vissza előző helyemre a fotelba.
- Klasz, Mark bácsinak legalább lesz egy normális barátnője. - lelkesedett Örs.
- Örs! - szólt rá Jake.
- Mi az? - kérdezte értetlen fejet vágva. Jake csak a fejét rázta és hozzám fordult.
- Mark végre lépett? - kérdezte.
- Igen és nagyon aranyos volt. - mondtam mosolyogva.
- Ezek szerint ezért sikított Eli a füledbe - mosolygott Jake.
- Ez nem vicces. - vágtam hozzá az egyik párnát, ami a kezem ügyébe került, de ő ügyesen kivédte támadásom. - Azóta is fáj. - panaszkodtam durcásan. - Amúgy, igen. - válaszoltam eredeti kérdésére. - Reggel át is megyek segíteni Elinek kiválasztani mit vegyen fel. - mondtam.
- Mikor mennek? - kérdezte Jake.
- Ebédelni viszi Mark. - tájékoztattam. Örs nagyot ásított.
- Örsikém, menj, feküdj le! - utasította apja. Örsi fel is állt és apjának puszit adott.
- Jó éjszakát! - mondta.
- Jó éjt! - mondta Jake.
- Neked is!
Miután Örs elment aludni, így szóltam Jakehez.
- Édes gyerek.
- Tudom. - mondta. - Sajnálom, hogy nem szóltam, de valahogy nem jött szóba és nem tudtam, hogy hozzam szóba. - mondta és a szemembe nézett szomorúan. Felálltam és mellé ültem.
- Semmi baj, csak meglepett. - mondtam őszintén. - Tehát már volt feleséged? -terelem a témát.
- Igen, de nem működött. - mondta szomorkásan.
- Sajnálom. - mondtam őszintén.
- De Örs miatt jóban maradtunk. Neki már van új férje és boldog. - mondta.
- Mennyi ideig voltatok házasok? - kérdeztem.
- Öt évig. - felelte. - De miért vagy ilyen kíváncsi? - kérdezte hirtelen.
- Nem tudom, csak úgy érdekel. - mondtam.
- Értem. - ezek után nem akartam többet kérdezni erről. Sokáig csendben ültünk magunk elé bámulva.
- Szerinted hova viszi Mark Elit? - kérdeztem megtörve a csendet.
- Nem tudom, de biztos valami szép helyre. - nézett rám hálásan Jake. - Marknak nagyon tetszik Eli, úgyhogy biztos nagyon kiteszi majd magát.
- Remélem is. Elit sokan bántották meg és, ha az öcséd is ezt tesz,i nem tudom, mit csinálok vele. - mondtam komoly arcot vágva. Jake rémülten nézett rám, én erre csak nevetni tudtam. - Nyugi csak vicceltem. - nyugtattam meg gyorsan. Ásítottam egy nagyot és feltápászkodtam. - Azt hiszem én is elmegyek aludni. Holnap korán kelek Eli miatt. Jó éjszakát! - köszöntem el.
- Neked is! Én még tévézek egy kicsit. - köszönt el ő is.

Még akartam írni, de nem volt már időm. Sajnálom, hogy csak ennyi lett. Jó éjszakát nektek is! 
Utóirat: Pipázzatok, komizzatok!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése