2013. aug. 25.

1. rész

Eliza szemszöge:

Épp lefekvéshez készülődtem mikor hallom, hogy csöngetnek. Furcsa. Ki lehet az ilyen későn? Kinyitom az ajtót és barátnőm áll ott bőröndökkel a kezében, kisírt szemmel.
- Úristen, Ail! Mi történt?- tessékelem beljebb és segítek neki.
- Luke... Luke megcsal engem.- mondta akadozva. Ezt nem tudom felfogni, mégis, hogy képzeli ez a szemét állat?
-Jaj, drágám! Nagyon sajnálom. Na, gyere ide!- mondom és átölelem.

Másnap:

Szegénykém álomba sírta magát este. Reggel korán keltem, hogy reggelit készíthessek legjobb barátnőmnek.
Tojásrántottára gondoltam. Előszedtem a hozzávalókat- tojás, hagyma, kolbász, virsli- el akartam kezdeni, de megcsörrent a mobilom.
-Haló-szóltam bele a készülékbe, amit meg sem nézve vettem fel.
-Szia Eli.- mondta Luke. Én azt hittem ott helyben felrobbanok dühömben.
- Mégis mit képzelsz magadról te....
-Legalább hallgass meg, kérlek.- mondta könyörgő hangon, de nem esett meg a szívem rajta.
- Mért hallgatnálak meg mikor megcsaltad Ail-t a születés napján?- kérdeztem.
- Ó te jó, ég! Teljesen kiment a fejemből. Hogy van?-még van pofája ezt kérdezni. Hát megáll az ész!
-Mégis hogy lenne? Most lépet félre a férje, akit szeretett. Hogy tehetted ezt vele?- ordibáltam vele. A vonal túlsó végén csönd volt.- Persze ilyenkor már nem tudsz mit mondani.- tettem le a telefont idegesen.
- Mi ez a kiabálás?- jött Ailen a konyhába.- Már az emeleten is a hangodat lehet hallani.
- Sajnálom, de az exed teljesen felidegesített. Képzeld volt képe felhívni, hogy megkérdezze, hogy vagy.- azt inkább nem mondom el neki, hogy a szülinapját is elfelejtette, az már túl sok lenne szegénynek.
- Hihetetlen mennyire barom vagyok, hogy hozzá mentem ehhez az állathoz.- mondta inkább szomorúan, mint idegesen.
- Nyugodj meg! Csinálok rántottát. Mennyi tojást kérsz bele?
- Hát nem sokat. Nem nagyon vagyok éhes.
- Enned kell!
- Tudom!
Így csináltam neki is és magamnak is. Nem sokat evett meg belőle, de az is valami.
- Figyelj! El kéne mennem, dolgozni. Itt hagyhatlak? Vagy jelentsek beteget?- kérdeztem aggódva.
- Nyugodtan menj csak. Én meg leszek egyedül. Persze csak akkor, ha van itthon fagyi.- ejtette ki szavakat mosolygó szájából.
-Természetesen van. Két egész csomaggal a fagyasztóban.- mondtam én is mosolyogva.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése